| |
|
|
| |
Tisztelt Tagok!
Az éves tagdíj 2024 - ben 10.000 Ft!
A pártolói hozzájárulás 2024-ben 5.000 Ft!
Kérek mindenkit, hogy a tagdíjat 2024. január 31. - ig fizesse be!
|
|
| |
|
|
|
|
| |
Október 4. az Állatok Világnapja - Felelősebb állattartást a hétköznapokra!
 Az ember a környezetében saját hasznára hizlal és dolgoz fel gazdasági állatot, saját szórakoztatására tart hobbiállatot. A háztáji gondos tartást felváltotta a rideg, kényszertáplált, nagyüzem. Az ipar számos területén állatokból készülnek emberi felhasználásra termékek ezrei. Nem mindegy, hogy az élelmezési és egyéb célokra felhasznált állatok rövidke kis életüket jól tartottan vagy stresszel teli környezetben élik le! Az állatok tartási és feldolgozási minősége kihat a végtermékek minőségére, így az emberek élelmére, egészségére is.
Felgyorsult világunkban egyre kevesebb szó esik az ember életét segítő állatok tiszteletéről... viszont mindenek elé került a nagyüzemi termelés és a cégek gyarapodásához szükséges extraprofitért való küzdelem is. Az Orpheus Állatvédő Egyesület véleménye szerint az ország állattartási kultúrája vad, haszonorientált, a humánus alternatíva sok esetben ezért nem érvényesülhet.
Hagyományosnak mondható, hogy október 4-e az Állatok Világnapja azzal telik el, hogy az állatvédők az ember által tartott gazdasági – kedvtelési állatok tenyésztését, tartását, a velük való bánásmódot összegezik, felhívják a figyelmet az állatvédelem fontosságára.
Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás, és kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági állatok alatt általában az ember számára (főleg élelmezési célból) iparszerűen tartott állatokat soroljuk, addig a kedvtelési állatok csoportjába minden más olyan állat beletartozik, amelyet az ember „szeretetből”, a velük való kapcsolattartás végett tart. Nem feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott (Magyarországon sok tízezer ilyen célból elpusztított) állatról, és a kísérleti laborok-telepek állatairól sem.
A gazdasági állatokat iparszerűen tenyésztik, hizlalják, van, hogy gépekkel tömik. Legtöbbször ezek az állatok minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a vágási idejüket. A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás országon belüli, és nemzetközi formája is gyalázatos. Libák-szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotba jutnak a „végcélhoz”, juhok – sertések a megrakott teherautókon gyakran egymást széttapossák, csontjaikat törik a hosszú út alatt… Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után valósul meg, ezekből az állatokból készülnek az embert éltető élelmiszerek.
A kedvtelési állatok évről évre egyre szélesebb körűvé növik ki magukat, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem a hüllők, díszhalak, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja áll rendelkezésre legális-illegális formában, hogy tarthassuk őket. Az állatok beszerzése egyéni úton, és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvelési állattartás a felelőségen kell, hogy alapuljon, a „kedvenc” céljából tartott állatokat egy életen át kellene, hogy tartsuk, és megfelelő háttérrel kellene hogy rendelkezzünk a tartási-egészségmegőrzési költségek fedezéséhez. Az állattartáskor fontos lenne, hogy az állat védelme érdekében megfelelő életteret alakítsunk ki. Magyarországon évente több százezer állat válik kóborrá (megunás, érdektelenség miatt), a gyepmesteri telepeken az országban több tízezer állat kerül elpusztításra.
A tél közeledtével ruhatárunk kabátjait is selejtezzük, és van, aki sokszázezres prémből készült testfedővel helyettesíti a régi kabátot. Gondoljuk arra, hogy csak az országban több tízezer szürke róka válik a prémkészítés áldozatául, a más, ilyen célból tenyésztett apró gerincesek (hörcsögök, nyércek, csincsillák) száma sok százezer. Ha nem vásárolunk prémeket, csökken az igény, és a termelési kapacitás. Öltözve is védhetjük az állatokat, hiszen az élő állatból készült prémnek is van alternatívája.
A természetben élő vadállományt az erdőket kezelő társaságok már régóta a fizetős vadászok (külföldi és hazai turisták) számára védik és tartják fenn. Nem az állatok szeretete miatt, hanem gazdasági okokból foglalkoznak a erőkben élő vadakkal! A mókuskerék mozgatórugója a pénz, ami körül a forgás folyik.
A laborállatok kérdésköre igen bonyolult. Joga van-e az embernek (mint főragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni azért arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumban kísérleti állat bőrébe, a kérdésre adott válasz már nem ilyen határozott. A laboratóriumi állatok száma a világon eléri a 100 milliót, védelmük fontosságára való tekintettel "saját" napjuk van, mégpedig: Laboratóriumi Állatok Világnapja minden évben április 24-e.
Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti normát, hogy aztán majd Mi emberek a jól tartott állatokból jobb minőségű végterméket kaphassunk. Az állatokkal való bánásmódunk hűen tükrözi társadalmunk erkölcsi nagyságát (...vagy alacsonyságát...)!
Ön is lehet állatvédő, hiszen a bennünket körülvevő világot Mi magunk alakítjuk!
|
|
|